A szeder szezonja

Tóth Enikő / 2019. augusztus 15.

A fekete bogyójú, kissé fanyar ízű szeder nyár végén, ősz elején érik. Számtalan szederfajta él a világban meleg és hideg éghajlaton egyaránt, amelyekből felénk is nagyon sok megtalálható. Alapvetően az erdők, erdőszélek, tisztások, cserjések növénye, de kertekben, kiskertekben is szokták termeszteni. Fogyaszthatjuk nyersen, de készíthetünk belőle lekvárt, szörpöt vagy süthetünk belőle különböző finomságokat. A szeder azonban nem csak finom, meglepően egészséges is ― már Hippokratész is leírta általános gyógyító hatását!

A szeder története

A szeder (Rubus) a rózsafélék (Rosaceae) családjának Rosoideae alcsaládjába tartozó növénynemzetség. Népies magyar nevei a szederje, szedernye, fekete málna. Az egyik legrégebb óta gyűjtött és fogyasztott bogyós gyümölcsök közé tartozik, hiszen ősidők óta ismert szúrós vadnövénye a mezőknek és ligeteknek. A bronzkorból származó svájci cölöpépítmények feltárásakor előkerült magleletek között is előfordult a szeder.

Az ókori görögök és rómaiak nem csak táplálékként, de orvosságként is alkalmazták, elsősorban a köszvény gyógyítására, de egyéb betegségekkel szemben is alkalmazták a szedret. A középkorban a növény gyökereiből, kérgéből és leveleiből készített főzetekkel kezelték a bélproblémákat, lázat, torokgyulladást. Az 1696-os londoni Gyógyszerkönyv szerint a szederből készített bort szíverősítőként alkalmazták és egy 1771-ből ránk maradt dokumentum szerint a szederfőzettel fekélyeket is jól lehetett kezelni.

A szeder a sivatagok kivételével az egész világon elterjedt. Több mint 40 faj létezik, nagy többségük a mai napig vadon terem. A szeder termesztése a legelterjedtebb az Egyesült Államokban. Európában Angliában, Németországban és Magyarországon is terjed.

A szeder jótékony hatásai

Kiváló antioxidáns forrás:

A szeder rendkívül gazdag antioxidánsokban: fenolsavak, flavonoidok és flavonolok (különösképpen az antocianozidok) segítik a szervezetet az ártalmas szabad gyökök elleni küzdelemben. Ennek az antioxidáns hatásnak köszönhetően a szeder rendszeres fogyasztása egy sor, akár életveszélyes betegség kockázatát képes csökkenteni.

Serkenti az agyműködést:

Kutatások szerint a szederben lévő, antioxidáns hatású polifenol összetevők védik az agyat az öregedéssel járó folyamatoktól, melyek a memória elvesztéséhez vagy Alzheimer-kórhoz is vezethetnek. A szeder rendszeres fogyasztása javíthatja a kognitív képességeket, szellemileg frissen tarthat minket.

Javítja az emésztést:

A szederben oldható és nem oldható rostok egyaránt megtalálhatóak, melyek nélkülözhetetlenek az emésztőrendszer optimális működéséhez. Az oldhatatlan rostok elősegítik a bélmozgást, segítenek a székrekedés megelőzésében.

Immunerősítő:

Természetes fitoösztrogén, vitamin és ásványi anyag tartalmának köszönhetően a szeder fokozza a szervezet immunrendszerének működését. Rendszeres fogyasztása segít a kórokozók leküzdésében, megvéd a fertőzések és egyéb veszélyes betegségek ellen.

Segít a súlykontrollban:

Mivel nagyon alacsony a cukortartalma, a szedret fogyókúrázók is nyugodtan fogyaszthatják. Magas rosttartalma és a benne lévő kis kalóriamennyiség miatt ideális nassolnivaló a diéta alatt.

Egészséges csontok:

A szederben olyan létfontosságú ásványi anyagok találhatóak, mint a, melyek nélkülözhetetlenek az egészséges csontok fenntartásához. A kalcium erősebbé teszi a csontokat, a magnézium pedig segíti a kalcium és a kálium felszívódását a szervezetben.

Jótékonyan hat a bőrre:

A szeder tele van bőrbarát tápanyagokkal, mint például C-vitamin, E-vitamin és erős antioxidáns vegyületek. Az E-vitamin a kötőszövet megfelelő zsír-, víztartalmáért felelős és segíthet a ráncok kialakulását megakadályozni. A C-vitamin megvédi a bőrt az oxidatív kártól, valamint serkenti a kollagénképződést, amitől rugalmasabbá és feszesebbé válik a bőr.

Védi a szemet:

A szeder gyakori fogyasztása segíti a szem UV-sugaraktól való védelmét. Ez a hatás lutein-tartalmának köszönhető. A lutein egy festékanyag, amely megvédi a szemet az oxidatív stressz és a magas hullámhosszú fénysugarak káros hatásai ellen. Ezenkívül a szeder antocianozid- és vitamintartalma javítja a látást és csökkenti különböző betegségek kockázatát (pl. makula degeneráció, szürkehályog, farkasvakság).

Segíti a véralvadást:

A szederben nagyon sok K-vitamin található, így segít meggátolni a vérrögképzést. A K-vitamin emellett segít megelőzni a vérzést még a legkisebb sérülések esetén is, támogatja a sebgyógyulást, valamint a csontritkulás megelőzésében is fontos szerepet játszik.

A szeder vásárlása, tárolása, felhasználása

Az illatos, közepesen kemény szedret keresd, ami nem túl lottyadt, és penész nyomát sem látni rajta. Általában a tökéletesen érett szedernek, amit már lehet enni, sötét fekete színe van, míg az éretlennek inkább sötét vörös vagy lila a színe.

(A dobozban árusított gyümölcs esetében ellenőrizd, hogy látsz-e egymáshoz vagy a dobozhoz ragadt szemeket, mert ez penészedésre utalhat!)

A szeder nagy víztartalma miatt könnyen romlásnak indul, ezért lehetőleg a vásárlás napján használjuk fel. A mosatlan gyümölcsöket egy papírtörlővel kibélelt tálban, szellősen helyezd el a hűtőszekrényben és ne fedd le, legfeljebb egy másik papírtörlővel. Így 3-4 napig eláll.

Ha a szedret hosszabb időre akarod eltenni, akkor beteheted a mélyhűtőbe is. Csak ép, teljesen hibátlan gyümölcsöt fagyassz le! A gyümölcsöket mosd meg, töröld szárazra, majd tálcára kiterítve fagyaszd le, hogy ne nyomódjanak meg, ne tapadjanak össze. Amikor már kemények, egyenként zacskóba teheted őket és a szemeket később akár egyesével is kiolvaszthatod.

A szederből mártás, turmix, leves, sütemény és lekvár is készíthető. Kiválóan társítható céklával, sárga- és őszibarackkal, fekete borssal, fahéjjal, citrommal, más bogyós gyümölcsökkel, szilvával.

(Szegedi László)